Egyre többen használnak pókeres szoftvereket, most ezen programok mutatóiról, azok használatáról lesz szó.

A kisvak egy trükkös pozíció: fél téttel már bent vagy, és általában meg van az odds, hogy kiegészíts. Hogyan tovább?

Ideje megtanulnunk, hogyan nyerjünk sokat, miközben keveset vesztünk.

Gyakran találod magad olyan helyzetben, hogy nem tudod mekkorát hívj? Vagy egyszerűen mindig ugyanannyit hívsz?

Amikor a traktorsofőr is arra adja a fejét, hogy lemegy egy kártyaterembe pókerezni, az első  legszebb mondat, amit megtanul a többi hasonszőrű játékostól az a nem tudtam eldobni. Miután már néhány hónapja lejár a terembe, már azt a mondatot használja helyette, hogy kötve voltam a pothoz. Majd amikor már nagymellénnyel jönnek le, mert 40/1 versenyen odaértek fizetős helyre, és úgy tesznek, mintha haza jönnének, addigra már tudják a varázsmondatot is: pot commited voltam.

David Sklansky-t idézve, egy leosztást akkor játszunk meg jól, ha akkor is ugyanúgy játszanánk, ha ismernénk ellenfelünk lapjait.Természetesen ez csak elméletben lehetséges, a való világban soha nem fogjuk 100%-ig tudni, hogy milyen lap van a többi játékosnál. Ettől függetlenül mindig meg kell próbálnunk kitalálni, hogy milyen lap van náluk, illetve pontosabban, hogy milyen range, vagyis lapok sora lehet náluk.

Indítsunk egy fontos alaptétellel: Ha hajlandó vagy egy hívást megadni, akkor inkább hívj te magad! Hiszen ha mi magunk hívunk, akkor kétféleképp is megnyerhetünk egy partit.

Egy érdekes témát fogunk most boncolgatni, amely nagyon hasznos eszköz lehet azok számára, akik nem ismerik még ezt a technikát. Arról fogok írni, hogy miként kell megjátszani az ellenfelünket, ahelyett, hogy a kezünkben levő lapokat játszanánk meg.

Nemrég arról beszéltünk, hogyan segítsük elő, hogy ellenfeleink hibázzanak. Ajánlottuk, hogy kicsiket emeljünk sokféle lappal, mert ezzel gyakran félreinformáljuk játékostársainkat.

Előfordul, hogy mi és ellenfelünk egyszerre játszunk rosszul, de az is megesik, hogy mindketten jól játszunk. A legideálisabb azonban az, ha mi jól, ellenfelünk pedig idiótán játszik.Ez a mondat elég kézenfekvőnek tűnhet. De térjünk csak egy kicsit vissza rá!