A múltkor családi 5 card draw póker közben utolsóként emeltem, és elvittem a kasszát, mire azt az instrukciót kaptam, hogy meg kell mutatnom  a lapom, mert náluk otthon úgy játszották, hogy ha valaki utolsóként emel, és senki nem adja meg, akkor meg kell mutatni, hogy nem azért emelt-e, mert utolsó volt. De igen, azért.

Hagyományosan a Dealer, a D-1(Cutoff) és a D-2 (HighJack) pozíciókat nevezzük egy fullring asztalnál hátsó pozíciónak. Azok a játékosok, akik itt ülnek, sokkal nagyobb előnyt élveznek minden más játékossal szemben az asztalnál abban az esetben, ha ennek előnyeit ki tudják használni. Sokkal olcsóbban fogunk tudni kijönni a vesztes partikból az esetek többségében, valamint nagyobb eséllyel kerüljük el a monsterek és settek ellen való kiesést. Ezekből a pozíciókból van lehetőségünk olyan move-okra, amelyeket máshonnan nagyon nehezen kivitelezhetünk.

A különbség annyira számottevő a többi pozícióhoz képest, hogy nem egyszer megfigyelhető, hogy valaki hátsó puzícióból határeset lappal adja meg egy gyenge játékos emelését, mivel postflop nagy előnyt élvez. Ilyen például amikor egy feszes játékos ellen játszunk, akiről tudjuk, hogy nem szokott folytatólagosan hívni. Persze ez egy lesarkított példa, sok más esetben is előfordul. Nem elhanyagolható tény, hogy hátsó pozícióból könnyen kivitelezhető egy sqeeze, amely sok zsetont hozhat a konyhára.

Attól függően, hogy éppen mennyire agresszív játékot játszunk, nagyon változatos lehet azoknak a lapoknak a skálája, amivel emelünk. Azért írtam, hogy emelünk, mert hátsó pozícióból szinte minden körülmények között emeléssel kell partiba keverednünk. Ha sajnáljuk az emelésre a zsetont, és szélsőséges lapunk van, akkor a megadás a lehető legrosszabb alternatíva. Nem szégyen eldobni olyan lapokat is, amelyek erősebbek vélhetően az emelőénél. Azt azért tegyük hozzá, hogy ez ritka eset, és nehohogy szokást alakítsunk ki belőle.

Mint előbb szó volt róla, széles laptartománnyal kerülhetünk partiba. A verseny abban a szakaszában, ahol már mindenki befeszül, és előttem mindenki dobott, és gombon ülök, nem tudok olyan indokot felhozni, hogy eldobjam a lapot. Ha mindenképpen K3o-ot akarunk eldobni, akkor dobjuk el SB-ből egészítés nélkül.

Természetesen más a játék tematikája, ha valaki limpelt előttünk, ugyanis hála a jó égnek, egyenlőre nem mindenki osztja ezt a nézetet, hogy emeléssel kerüljünk partiba az esetek 90%-ban. Ilyenkor sokszor leszűkül a laptartományunk, amire emelünk, sokan megijednek attól, hogy valaki megadja az emelésünket. Inkább örüljünk neki, hogy flopp után hozta magát kényelmetlen helyzetbe.
Amennyiben a hátsó pozíciós emelést megtanuljuk, sokkal jobban meg fogjuk tudni érteni, hogy Anette Oberstadt hogyan tudott úgy versenyt nyerni, hogy csak egyszer nézte meg a lapját. Egyre kevésbé fogunk foglalkozni a lapunkkal, és rá fogunk jönni, hogy sokkal izgalmasabb és profitábilisabb így játszani játsó pozícióból.

Amit eddig beszéltünk, a fullring asztalra vonatkozik. Viszont ha elkezdjük csökkenteni az asztalnál ülhető maximális játékosszámot, a pozíciók elkezdenek eltűnni, kezdve a korai pozíciókkal. Tehát ha már mindösszesen négyen maradunk az asztalnál, sokkal agresszívabban kell játszanunk. Sajnos ez az a része a játéknak, amit mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia. Nagyon sokszor találkozhatunk ugyanis hátsó pozícióból irreálisan nagy emelésekkel, aminél a játékos nem gondol bele abba, hogy ha rosszra fordul a parti, ki tudjon szállni még időben. Egy hátulról megjátszott parti sikerességének legalább 50%-át teszi ki az, hogy tisztában vagyunk a stackméretekkel, és megfelelő licitálási mintát alkalmazunk. Sokszor a nagyot emelek mindenki eldobja, kicsit emelek mindenki megadja gondolkodás nem működik.

Az itt leírtak általában ellenfeleinknél is hasonlóképpen működnek. Egy hátulról jövő emelés elég széles laptartományból érkezhet ahhoz, hogy néha-néha visszaemeljünk rá. Ha pozíción kívül játszunk, jusson eszünkbe, hogy postflop is kényelmetlen helyzetben leszünk, ha nem talál a flop, ezért érdemes egy picit nagyobbat hívni.

Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy egy jó (tényleg jó) agresszív játékos kerül a bal oldalunkra, illetve pozícióval rendelkezik rajtunk, sajnos elég nehéz helyzetbe kerültünk ahhoz, hogy valahogy túl tudjunk járni az eszén. Ez legtöbbször a postflop játékra korlátozódik, ahol ki kell találnunk egy olyan fegyvert, amivel minimális szinten, de be fogjuk tudni rángatni a partiba. Szinte biztos, hogy nem fogjuk tudni ellene így maximalizálni a nyereségünket. Ilyenkor játékosfüggő, hogy mivel akarjuk megfogni. Egy gyakori checkraise-elő itt is csekraise-t játszik, amire előfordulhat egy 4bet, amire all-in  keveredhetünk, de ez ritkán fordul elő. Egy contbetelő hívhatja tovább a lapját, amire checkraise-t kaphat, ami közös ezekben, hogy két dolog lehet a végkimenetele a partinak. Vagy itt lezáródik, vagy ha folytatódik, szinte biztos, hogy verve vagyunk. Figyeljünk arra, hogy nehogy magunkat ültessük be a hintába egy pozíción kívüli játékkal.

Nyereségünk 90%-át (leszámítva monsterekkel való játékot) ezekből a pozíciókból szerezzük. Ne dobjuk el ezt a lehetőséget magunktól.